Tarnów és vidéke - Tourinform / Attrakciók / Tarnów

Tarnów

- TARNÓW - Rynek (09)

A tarnówi reneszánsz nyomában

"A Reneszánsz Gyöngyszeme" - mondják a műértők a tarnówi Óvárosról. Tarnów a reneszánsz idején az egyik legszebb lengyel város volt. A gyönyörű plébániatemplom, a csodálatos városháza, a kívülről sokszínű, gazdagon díszített, sajátos szerkezetű polgári kőépületek csodálatos látványt nyújtottak. A XVI. század kezdetén Tarnównak kb. 1200 lakosa volt. A város védfalakkal, vízvezeték- és csatornahálózattal is rendelkezett, a jómódú lakosok kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Tarnów birtokosa ebben az időben egy kitűnő politikus, a világlátott és felvilágosult ember, a korona nagy hetmanja, Jan Tarnowski volt.

TARNÓW - Muzeum Diecezjalne

A hetman székhelye a várostól kb. 2 km-re található Szt. Márton-hegyen fekvő, elődöktől örökölt vár volt. A XVI. század húszas éveiben Tarnówot új erődítményekkel vették körül, melynek egyes, a múlt század 60-as éveiben rekonstruált részeit ma is látni lehet.

Napjainkban Tarnów utcácskáin barangolva megcsodálhatjuk a Piactér kis reneszánsz kőépületeit, a Mikołajowski Házat, a Városházát, a Bazilika gyönyörű síremlékeit, valamint a Tarnowski nemzetség város fölé magasló, hajdan pompás várának romjait.

 

Lengyelország és Magyarország hőse, Bem J. táb. nyomában

TARNÓW - Mauzoleum Bema (1)

Bem József tábornok, Lengyelország és Magyarország nemzeti hőse Tarnów Burek nevű elővárosának egyik házában született (az előváros neve a "bruk" szóból ered, amely macskakövet jelent, s a ma is működő vásárteret burkolta). Bem József keresztségét és születési dátumát a tarnówi katedrálishoz tartozó egyházközség anyakönyvébe jegyezték be (1794. március 14).

A kirándulás útvonalán fekszik a tarnówi Városháza, benne a tábornok életéhez és katonai tevékenységéhez fűződő emlékeket bemutató kiállítással. Ezek az emlékek a lengyelországi Novemberi Felkelés, a franciaországi emigráció és a magyar szabadságharc - melyben az erdélyi hadsereg vezetője volt - idejéből származnak, illetve a törökországi emigrációból, ahol végül 1850. december 10-én meghalt (Aleppó városában, mely jelenleg Szíriához tartozik).

Bem's_Statue

Bem József tábornok hamvait 1929-ben szállították át ünnepélyes keretek között Lengyelországba, szülővárosába Tarnówba és a Strzelecki Park impozáns mauzóleumában helyezték el.
Figyelemre méltó a tábornok Wałowa utcai szobra - a magyar kiránduló csoportok látogatásának fő célpontja - is, valamint a Petőfi téren álló székely kapu. A Stary Sączban lévő mellett ez a második ilyen kapu Lengyelországban. Érdemes hozzátenni, hogy a Tarnówi Körzeti Múzeum gyűjteményében az Erdélyi Körkép részletei is megtalálhatók, melyet magyar megrendelésre, Jan Styka vezetésével festettek 1897-ben. A 120 méter hosszú és 15 méter magas képet később részekre szabdalták.

A mű darabjainak egy része a tarnówi múzeum tulajdona, így többek között az a legnagyobb, 3,85m x 3,28m-es részlet is, mely a Bem József tábornok által vezetett magyar sereg hátvédjét ábrázolja az 1849. március 11-ei nagyszebeni csatában.

 

A tarnówi zsidóság nyomában

TARNÓW - Bima (5)

1939-ben Tarnównak 56000 lakosa volt, ebből kb. 25000 volt zsidó (a város lakosságának 45%-a). A zsidó lakosság számát tekintve a negyedik város volt Galíciában (Lemberg, Krakkó és Stanisławów után), arányát tekintve pedig az első a nagyobb városok között A háború előtti Tarnów keleti részét főként zsidók lakták, így város számos, a zsidó kultúrához fűződő műemlékkel büszkélkedhet. Érdemes végigsétálni a Piactérről keleti irányba vezető Żydowska utcán, mely a vele párhuzamos Wekslarska utcával együtt a valaha zsidók által lakott legrégebbi negyedet határolja. 1942. június 11-19. között a Piactéren kb. háromezer zsidót mészároltak le a hitleristák.

TARNÓW - Cmentarz żydowski (01)

A Goldhammer utcában fennmaradt kőépületekben olyan, valaha fontos zsidó intézmények működtek, mint pl. a hitel társaság, a hitközség székhelye, az imaház, valamint Tarnów leghíresebb szállodája. Az egyik épület homlokzatán még ma is látni lehet éttermi fogások lengyel és jiddis nyelvű reklámfeliratait. Szintén ezen az útvonalon található a Mykva, azaz a rituális fürdő, Szancer Malma (Galícia első gőzmalma volt, napjainkra "Művészet Malma" elnevezéssel a multimédiás technika és a jelenkori művészet modern központjává alakították át), a Bima, a legrégebbi - XVII. századi - tarnówi zsinagóga fennmaradt részlete. A séta végállomása Dél-Lengyelország egyik legnagyobb, legrégebbi és a legjobban megőrzött zsidó temetőjének megtekintése, melyet a források már 1581-ben megemlítenek. A temető 3,27 hektáros területén kb. 4000 síremlék található.

 

Jan Szczepanik, a "Lengyel Edison" nyomában

Szczepanik_portrait_m

Tarnówhoz kötődik Lengyelország egyik legsokoldalúbb feltalálója, Jan Szczepanik, a színes fénykép, a televízió, a színes film és a modern szövőipar úttörője, valamint a golyóálló mellény atyja. 1872. június 13-án született przemyśli földön, munkássága Berlinhez és Drezdához köti, 1926. november 8-án Tarnówban hal meg és ott is temetik el. A városban járva-kelve érdemes elidőzni a Szopen utca 11. szám alatti kőépületnél (szülőháza), valamint a Sowiński utca 11. számnál (ahol a feltaláló néhány éven keresztül eredményes kísérleteket folytatott a színes és vetített kép előállítása terén). A Körzeti Múzeumban, az "Apoteoza" gyűjteményben lehet megcsodálni a legnagyobb, Szczepanik módszerével szőtt gobelint, mely I. Ferenc József császár uralkodásának 50. évfordulója alkalmából készült. A feltaláló a legrégebbi, kb. 1790-ből származó tarnówi sírkertben, a Zabłoczei Ótemetőben található Dzikowski család sírboltjában nyugszik. Lengyelország egyetlen Jan Szczepanik szobra a feltalálóról elnevezett téren kapott helyet, s a mellette álló iskola épületében alakították ki a "Lengyel Edison" emléktárgyait összegyűjtő emlékszobát.